Belekezdünk egy alaplapot kiveséző sorozatba.

Mi az, amikre oda kell figyelni a tökéletes alaplap választásakor? Mert sokszor nem a kinézetre kell hangsúlyt fektetni, hanem sokkal inkább a biztonságos, hosszú idejű üzemidőre.

A sorozat 3 videóból fog állni: VRM, Offset voltage és az utolsó részben kiválasztunk két vagy három legjobb alaplapot az egyik előző videóban kiválasztott két legjobb ma fellelhető gamer procihoz.

És nyilván a tőlem megszokott módon szépen el is magyarázom, hogy miért? Végigjárva az összes alaplapnál szóba kerülő szempontot.

Ha netalántán tényleg teljesen véletlen valahogy -én én nem tudom hogy de- elkerülte a proci választós bejegyzés a figyelmed akkor megtalálod itt:

Azt hogy hány magos procit szeretnél, az alapján kell elkezdeni szűrni a fellelhető alaplap kínálatot. Attól függően mennyire éhes pocit választunk, annál nagyobb hangsúlyt kell kapjon a helyes VRM-mel rendelkező alaplap kiválasztása. Hiába van meg egy alaplapon minden ami csak kellhet az égvilágon ha a VRM  rosszul van megtervezve mind működését, mind hűtését tekintve. Ezért szerintem ez az első kritérium aminek meg kell felelni és a többi csak utána következik.

Na de miért fontos ez és mi az a VRM egyáltalán?

A VRM angolul a Voltage Regulator Module szóegyüttesnek a rövidítése. Lényegében ez az a része az alaplapnak ami biztosítja és zaj mentesíti a proci magoknak és egyéb alkatrészeknek, például a RAMoknak a Dzsúzt (magyarul kakaót, mégmagyarabbul tápfeszültséget).

Minket leginkább a CORE és SOC VRM érdekelnek, mert azok amik gondot okozhatnak ha nincsenek jól az alaplapra implementálva.

Lehet hogy hallottál már olyanról egy alaplapnál hogy 4+2,  6+2, 8+3 stb. Ezek a számok a VRM fázisainak számára utalnak, ha helyesen vannak feltüntetve! Mert sajnos ma már az alaplap gyártók kamuznak a VRM felépítéséről hogy még több pénzt húzzanak ki a zsebedből.

A számpárok a Core VRM és az SOC VRM fázisait szemléltetik jó esetben. Például az én alaplapom 8+3-as VRM-mel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nyolc fázisú a CORE azaz a kizárólag a processzor magokat tápláló áramkör és háromfázisú az SOC, ami a proci magokon kívül biztosít áramot a CPU összes többi részének mint például a memória vezérlő.

Amikor a CORE és SOC beállításokkal babrálunk a BIOS-ban akkor valójában a VRM-ben eső feszültség mértékét állítjuk

Ide hallom, hogy teszed fel a kérdést a monitor előtt mit jelentenek ezek a fázisok, és miért fontos ez nekem?

Mivel a procik manapság egyre több és több magot tartalmaznak, többet is fogyasztanak. Mivel a VRM az ami biztosítja az áramot a CPU-nak, a VRM is melegszik a CPU-val együtt, főleg akkor ha valaki tuningolja is a gépét.

Ma már sajnos megszokott módszer a VRM hűtésére az, hogy egy jó nagy nehéz fémtömböt tesznek rá, ami lényeges fűtőfelület nélkül egyáltalán nem látja el a feladatát.

Mert az oké hogy egy fémdarab nehéz, és az sokáig tart, míg átmelegszik. És egészen addig a pontig míg nem melegedett fel teljesen el is látja a feladatát.

Csak miután teljesen átmelegedett, hűtőfelület hiányában azt a hőt nem képes átadni a levegőnek és így egy idő után csak tovább melegszik az alkatrészekkel, míg azok túlhevülnek. Szóval lényegében ezzel csak késleltettük az alkatrészeink túlmelegedését, de nem oldottuk meg a hűtésüket.

El tudod képzelni ez mekkora gondot jelenthet egy nyolcórás gaming, vagy akár streaming session során. Szerencsére azért ma már jó irányba fejlődik a piac, de a nagy többség az alaplapoknak még mindig szörnyű VRM hűtéssel és áramkörrel van ellátva, ami nagyon nagy baj. És erre még rátesz az is, hogy a gyártók műanyagba burkolják azt az idézőjeles hűtőbordát, takarva azt, plusz a VRM alkatrészeinek egy része sem látszik és hazudnak annak állapotáról, azaz több fázisúnak állítják be, mint amilyen az valójában

Vagy elfelejtik megemlíteni, hogy ugyan a fázisok megvannak, de egyáltalán nem hatékony a VRM áramkörének kialakítása, ami veszteséggel jár, azaz megemelkedett hő kibocsátással.

Az hogy hány fázisú egy VRM, az a hő elosztás szempontjából fontos leginkább számunkra.

Minden VRM rendelkezik egy úgynevezett Switching Frequency, azaz váltó frekvenciával. Ez arra szolgál, hogy elossza a rendelkezésre álló fázisokon egyenlő arányban a rákapcsolást, azaz ha a gép dolgozik akkor az áram ide oda ugrál a fázisok között, és így jut el a procihoz, ezzel elosztva a hőtermelést a fázisok között és a hűtőbordának is hatékonyabban tudja így átadni a hőt, amit a hűtőborda végül eldisszipál a levegőbe. Ergo minél több fázisú a VRM, annál jobb, mivel annál több tudja elosztani az alaplapnak az adott helyzet energiaigényes feladatait, annál stabilabb a meghatározott feszültség, annál kevesebb zaj van jelen. És annál robosztusabb és időt állóbb maga az egész.

De nyilván a több fázis több pénzbe is kerül.

Ezek a szabályok ugyanígy igazak az SOC VRM-re is. De mivel az sokkal kisebb teljesítményt igényel, ezért a kevesebb fázis is teljes mértékben elég, és sokszor hűtőbordás hűtést sem igényel. Ez a része a VRM-nek csak annak lesz fontos aki integrált videókártyás procit szeretne használni mert az is a SOC-t terheli. Legalább két fázis kell ilyenkor a sima egyfázisú VRM bajban lesz. A VRM alkatrészei, a LowMosFET, HighMosFET, meghajtó IC-k képesek 125 de akár 150 °C-os hőmérsékletet is elviselni, viszont a kondenzátorok nem. Azok általános maximum hőmérséklete 105 °C-ig terjed. 

Viszont a jó VRM 60-70 °C körül tartja az egészet. Vannak lapok, amik aktív hűtés nélkül jóval e fölé melegednek, és van hogy extrém esetekben, mint például egy nem szellőztetett házban akár meg is görbíthetik azt.

Ezekre az alkatrészekre is igaz ugyan az, mint a procira: minél hűvösebben ketyegnek, annál tovább élnek. Minél melegebb egy ilyen alkatrész, annál gyorsabban fárad el. Minél távolabb tartjuk attól a maximum működési hőmérséklettől, annál időtálló darab lesz belőle. Ez mind-mind csak hűtés kérdése. És nyilván odafigyelés.

Amit ebből le kell szűrni az az, ha alaplapot veszünk, akkor nem árt ránézni a nagy felbontású képekre és több szögből is jól megnézi a VRM hűtőbordáit. Minél több a bevágás, minél több a lamella, minél nagyobb maga a borda, annál jobb lesz a hűtése a többlet felület miatt. Mert annyival nagyobb felületen lesz képes átadni a hőt a levegőnek az a hűtőborda. És mivel az alaplapok nagy részénél nincs feltüntetve  - még a gyári oldalon sem- az ég-világon semmi információ a VRM áramköréről, ezért a 3. bejegyzésben bemutatom az általam kiválasztott kedvenc alaplapokat, hogy így segítsem a munkátok.

Na de mi van akkor, ha már vásároltál egy alaplapot, és ezekről nem igazán tudtál, és lehet pont a rossz alaplapot vetted meg.

Semmi gond, nem kell megijedni. Aktív hűtést kell biztosítani a VRM számára. Kell egy Noctua venti a VRM fölé, úgy hogy az fentről lefelé közvetlenül rátolja a friss hideg levegőt a hűtőbordákra.

Azért Noctua, mert:

- 5 év gyári garancia van rá.

- a szomszédban, Ausztriában gyártják

- a világ leghalkabb és legjobb márkája ventilátorok terén

- ez az egyetlen dolog, amiket gyártanak. Semmi mást, csak ventiket!

Akinek csak egy 12 cm-es ventilátor fér el a házában felül, akkor is szinte zaj nélkül fog működni, akár maximum fordulatszámon, rengeteg levegőt megmozgatva. Ez egyébként még jó hűtéssel ellátott VRM-nél is jót tesz, mivel kevésbé fogja felmelegíteni a VRM a proci körül az alaplapot és így a proci is alacsonyabb hőmérsékleten tud üzemelni, a hűvösebb környezet miatt. Mindegyik alkatrész élettartama jócskán növelhető ezzel a módszerrel.

Folytatjuk az Offset Voltage kitárgyalásával.